El kell mesélnem a két kis állatkám történetét. Nagyon izgalmas! A cicám története: A mamámnak van egy cicája. Az a neve, hogy Bütyök. Neki született két kölyke. A Cili meg a testvére. A testvérének nincs neve. (még nincs).        Az én Cilimnek feketés barnás foltocskák vannak a fehér bundáján. A másik cicának, akinek az Anikó néni a gazdája, korom fekete szőre van és kb. úgy néz ki mint a kisördög. Ilyennek találom a Cilit: kedves (fura értelemben) szép, cuki, játékos, szelíd. És igazából alig hiszem most is el, hogy itt ül az ölemben. Mert tudjátok ... enyhén beteg volt. De szerencsére már nincs semmi baja. Jöjjön a kutyám története: Azt már bizonyára tudjátok, hogy Jami (Dzsámáli) a neve. De nem az én kutyám hanem az Eveliné. Az Evelinnek van egy barátja. És ő vette a kutyust.       És az Evelin már egyre többször vitte magával. Míg végül a barátja neki adta. Jami kisebb korában olyan volt mind aki a kemencéből jött volna. Később kezdett kifehéredni. Aztán erre megint lebarnul. Végül olyan színe lett mint a kapucsínó. Ja, és készítettem egy rajzot. Egy lóról és gazdájáról szól. Mára ennyit. Pá - pá.